Brooklyn Malone vagyok 19 éves kékes szemű fekete hajú merész lány.Van egy bátyám és egy öcsém. Mivel fiúkkal nőttem fel, nagyon nem voltak barátnőim és csak rájuk számíthattam. Amikor még csak 9 éves voltam, Dustin 14, Ronny pedig 6, a szüleink szörnyű autóbalesetet szenvedtek mikor a 4 éves pitbullunkat Lilyt vitték orvoshoz.Ekkor még Nebraskában laktunk. Lily egy hófehér gyönyörű kutya aki az életét adta volna a családunkért, ahogy azon a végzetes este meg is tette. Aznap iszonyú nagy hóvihar volt. Ronny és Dustin a nagyszüleinknél aludtak és csak én voltam otthon egyedül gyerek. Lily mivel vemhes volt, bent aludt a nappaliban. Egyszer csak arra ébredtem, hogy anya és apa kiabálnak, hogy azonnal be kell mennünk az állatorvoshoz. A nagy hóvihartól nem lehetett semmit sem látni, ráadásul az út is csúszott. Üres volt a táj és hófehér. Csak egy-két autó száguldott el mellettünk. Apu elég gyorsan vezetett, ami nem nagyon tetszett senkinek de mire odáig jutottunk volna, hogy valamelyikünk szól, a kocsi irányíthatatlanná vállt. Olyan volt az egész, mint egy rossz hullámvasút. Csak forogtunk és csúsztunk, amikor egyszer csak kirepültem az autóból, mert nem voltam bekötve. Innentől már semmire nem emlékeztem. A kórházban mesélték el mi is történt igazából.
Az autó felborult és lesodródott az útról az árokba ahol senki sem láthatta. Lilynek volt annyi ereje, hogy vemhesen egy autóbaleset után kimásszon az autóból. Az a kevés autó sem állt meg anya kiabálására, mert a kocsik kerekének és a hó zajának hangja mindent elnyomott. Ha a kutya nem éli túl én sem, mert volt olyan okos, hogy rájött, csak úgy vesznek minket észre, ha ő kiáll az útra. A saját és a kölykei életét kockáztatva kiállt az útra várva a végzetes kocsit ami majd elüti és kénytelen lesz megállni. Meg is történt amire számított. Elütötte egy zöld kis furgon. A sofőr kiszállt és meghallotta a kiáltást. Egyből hívta a mentőket, akik Lilyt is bevitték az állatorvoshoz, ahol kiderült, hogy meghalt de a kölykök közül is csak egyet lehet megmenteni, akit majd később természetesen haza vihetünk. Mikor felébredtem a kómából azt is elmondták, hogy apukám a helyszínen meghalt, anyukám viszont csak a kórházban, és ha a kutya nem sétál ki az útra én sem éltem volna túl. Már Dustinék is bent voltak a kórházban és akkor, ott eldöntöttük, hogy életünk végéig segíteni fogunk a kitagadott pitbulloknak.
Amikor Dustin és én nagykorúak lettünk, elköltöztünk Texasba és elkezdtük a pitbull menhellyel foglalkozni. 1 Évig tartott míg teljesen befogadóképes lett az óriási telek. Egy nagy száraz pusztaságból lett egy kutya kenelekkel teli családi telek. Azóta sok alkalmazottunk is lett és elintéztünk minden hivatalos papírt
is. Készen állunk a kutyáknak egy 2. esélyt adni.
